Válassz!

Égj, lángolj belül! Forrjon a véred!
Szemedben tűz járjon táncot vadul,
Irányítsd a harcot, mi benned dúl,
S majdan győzelmeddel támadj fel
Akár főnix a hamu közül, szikrázón!
Létezz, s így léteket alázz léteddel,
Álmodj, s álmokat törölj el álmoddal!
Mert ha elbuksz, nem segít fel senki,
Magadnak kell az utadra rálelni s égni,
Mert ha maga vagy az elemésztő tűz;
Megsemmisíted elleneid, ahogy haladsz.

Vagy légy a fény, angyali, mennybéli!
Hallgass és tűrj! Te tudod, hogy megéri.
Meghurcolt testek sebei mélyebbek,
Elárvult lelkek előbb valók a tiednél, de
Csak míg erőd van, s te gyengébb vagy
Hitednél, mely, ha itt most elveszne,
Az egész világ kártyavárként dőlne össze,
Hisz válladon támaszkodik mind, ami él.
Ma még néma hős vagy, elismerés nélkül,
Ám megkapod jutalmad nagyobb erőktől
Idővel, s így emésztőbb leszel a vad tűznél.